A letelepedés és a kereszténység felvétele után, a középkor hajnalán még egy nagy volumenű kihívás állt a magyar nép előtt. Mivel teljes értékű szereplőivé kívántunk válni a térségnek, egyre szükségszerűbbé vált az ország gazdasági integrálódása a kor pénzügyi világába. A magyar gazdaság gerincét ebben az időszakban a mezőgazdaság adta, ezen belül nagy hangsúly helyeződött az állattenyésztésre. Károly Róbert volt az az uralkodónk, aki megkezdte a gazdaság újraszervezését, ezáltal a királyi hatalom megerősítését is. A magánbirtokok jövedelme azonban nem biztosított elegendő mértékű adót a királyi kincstár számára, így az uralkodó kénytelen volt új bevételi források után nézni. Így került a király és tárnokmestere elé a regálé, vagyis a királyi felségjogok alapján szedett jövedelem kérdése, vagy éppen a pénzverés és a pénzrontás intézménye. Jövedelmező pénzverés A pénzverési monopólium a középkori államok legfontosabb jövedelemforrásai közé tartozott, hiszen a bányák által kitermelt nemesfémet kötelező volt a király által kibocsátott pénzre beváltani.
Fő * Különleges A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják: becenevei is ezt tükrözik – egyesek "Csúfság"-nak hívják, mások "Öreg Hölgy"-nek. Többször le akarták bontani, és felrobbantani. Kétszer is eladta egy szélhámos, 1925-ben Victor Lustig, ócskavasként. A második világháborúban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni. Az Eiffel-torony sok megpróbáltatáson ment keresztül, de még ma is a világ egyik leghíresebb épületeként ismerjük. A híres torony 2007-ben A világ hét új csodája jelöltjeként is indult, bár végül nem került be közéjük. Első szintjét, amely 57 méter magasságban fekszik, 2014-ben teljesen felújították és átalakították: többek közt átlátszó üveglapra cserélték a padlózat egyes részeit. Megújult a luxusétterem és az üzletek is, hozzáférhetővé tették a bejárást mozgáskorlátozottak számára is, valamint az építmény energiaellátását is modernizálták.