Nekik sikerült az emberi testet lendületes mozgás közben ábrázolni. Polükleitosz, Praxitelesz és Pheidiász szobrai tökéletes emberábrázolást mutatnak. Mürón legismertebb műve a Diszkoszvető, a művész egy férfi aktját mintázza meg, a diszkosz elvetését megelőző pillanatban. Ugyancsak híres alkotás Polükleitosz Dárdavivője. Hellenizmus időszaka: A szenvedélyes mozgás, az érzelmek fokozott ábrázolása és a drámaiság jellemzi. Az i. században keletkezett a Laokoón-szoborcsoport, az ókor legmonumentálisabb szobra. Domborművek: A frízeken, metopékon, síremlékeken alkalmazták a domborműveket. Stílusuk a klasszikus kor kiegyensúlyozottságától a hellenizmus dinamizmusáig él. Jellemzőjük, hogy a fejek egy magasságban helyezkednek el (izokefalia). Festészet Jegyzeteim – 3. lap Geometrikus kor: A görög festészet fennmaradt alkotásai közül a festett vázák a legfontosabbak. A vázaképek a görög mitológia, élet jellemző jeleneteit ábrázolják. A görög vázafestészetben jelentős az ornamentika. A körbefutó vízszintes vonalközt kizárólag mértani díszítés tölti ki.
1. A klasszikus kor A perzsa háborúk után létrejön a peloponészoszi szövetségben, amelyben a demokratikus Athén játszik szerepet. Peloponészoszi háború (i. 431-404). 1. A hellenizmus kora (i. 323-146) A háborúban meggyengült görög városállamokat a makedónok foglalják el. Nagy Sándor vezetésével a királyság megszerzi KisÁzsiát, Egyiptomot és a perzsa birodalmat. Nagy Sándor halála után a birodalma felbomlott, az utódállamok a hellenisztikus királyságok. A görög kultúra elterjesztésében jelentős szerepük van. A görög vallást sokistenhit jellemzi. Az istenenek megtestesítették a természeti erőket. Emberekhez hasonlóak, de tökéletesebbek, halhatatlanok. Kultuszhelyei: Delfoi, a jóslás és művészetek istenének, Appolónak a szentélye. Építészet Elsősorban a vallás határozta meg. Templomokat és színházakat építettek. A városi élet központja a piactér, az agora volt. Sír és győzelmi emlékművekkel örökítették meg a híres embereket. A városállam tervezett volt, fejlett úthálózattal rendelkezett, csatornázták, városfalak védték.
Témái harci jelenetek, mulatozás, tánc, szertartás. A színek a tárgyak ismertetőjelévé válnak. 8. századtól kezdve a váza mintázatában megjelennek az ember-, és állatfigurák. Archaikus kor: Görögországban a művészet szorosan összefüggött a vallással és a mitológiával. Az alakokat a vörös alapra feketével festették, a vonalakat pedig éles szerszámmal vésték a váza falába. Klasszikus kor: A klasszikus korban fekete alapra festettek vörös festékkel. A vörösalakos vázákra ecsettel rajzoltak, így a mű élethűbb lett. A mitológiai motívumok dinamikusabbak és szabadabbak, a csata- és táncjelenetek a csészék alsó szélén sorakoznak fel, szalagot képezve. Pheidiász korának festészetéről a fehér alapú lékhüszök nyújtanak némi fogalmat. Főképp halotti áldozatokat és túlvilági jeleneteket is ábrázolnak. Jegyzeteim – 4. lap
Online Száray - Történelem 9. 32 - A magyarság őstö videók letöltése egyszerűen és gyorsan akár mobiltelefonra is mp4 és mp3 formátumban a legnagyobb videó megosztó oldalakról mint a youtube, videa, indavideo, facebook, instagram... A Száray - Történelem 9. 32 - A magyarság őstö videókat természetesen megnézheted online is itt az oldalon.
Több színházépület is fennmaradt, közülük a leghíresebb az athéni Dionüszosz színház és az epidauroszi színház. Szobrászat A szép a jóval találkozik, az erkölcsi értéket fontosnak tartják. Antropomorfizmus, ember alakú ábrázolás jellemzi. Ezt testesítik meg a homéroszi kor primitív bálványai az idolok. Témája a ruhátlan emberi test. Geometrikus kor: A figurák aránytalanul hosszú nyakúak és kezűek, törzsük túl széles. Színesre festették őket, így vidámnak hatottak. Archaikus kor: Sematikus minták és az arc merev mosolya jellemző (archaikus mosoly). A görög szobrászat két szobortípust alkotott. A kuroszt, azaz a ruhátlan ifjút és a korét, a lányt. Klasszikus kor: Az emberi test harmonikus arányait keresték. A szobor a görög templom alkotórésze. Mérséklet, derű, arány és egyensúlyérzet jellemzi. Az ember a mérték. A görögök fejlett testkultúrával rendelkeztek, kedvelték az atlétikát. Az olimpiai játékok győzteseinek testfelépítése szolgált mintául a férfialakok mintázásakor. A test súlya az egyik lábra nehezedik.
This PDF 1. 5 document has been generated by Microsoft® OneNote® 2016, and has been sent on on 15/11/2015 at 17:07, from IP address 31. 223. x. x. The current document download page has been viewed 460 times. File size: 624 KB (4 pages). Privacy: public file Művészet történelem 2015. november 9. 14:34 December 7. én Művészet történelem doga Korszakok és Egyiptom és Mezopotámia Görögországból 4 korszak. 4 korszak. 1. Geometrikus 2. Archakius 3. Klasszikus 4. Hellenisztikus Festészet és szobrászat A görög képzőművészet korszakai: 1. A homéroszi kor (i. e. 2. évezred végétől i. 8. sz. végéig) A mükénéi művészet elhalása, a dór vándorlás pusztításai jellemzik. Földműveléssel, állattenyésztéssel, kézműiparral foglalkoztak, élénk kereskedelmet folytattak. Ekkor alakult ki a görög kultúra alapja, valamint a mitológia és a mondák rendszere, az ógörög nyelv és az írás. 1. Archaikus kor (i. 7-6. ) Létrejön a rabszolgatartó társadalom, majd a türanisz (a zsarnokok rendszere). Gyarmatosítás, Athén, Spárta és a többi városállam (polisz) fejlődése következik be.
Törzsükön sűrűn találjuk a kanaleturákat. Az egyes tagozatok sokszor levél- vagy gyöngysorokkal stb. gazdagon díszítettek. Korinthoszi oszloprend: A korinthoszi oszloprend leginkább az oszlopfőben, azonkívül nyúlánkabb arányaiban tér el a jóntól. Fejét 2 sor akantuszlevél díszíti, melyből, mint indák, volutaalakú díszítmények nőnek ki. A párkányzat különféle ornamentekkel rendkívül gazdagon van díszítve. Az akropolisz Az athéni Akropolisz Görögországban található, az ókorból származó épületegyüttes. Leghíresebb épületei közé tartozik a klasszikus kor legnagyobb temploma, a Parthenon, melyben Athéné aranyból, és elefántcsontból készült szobrát őrizték. A Parthenon megőrizte a hagyományokat: a háromlépcsős alapot, a barázdált oszlopokat és a methopoékkel díszített frízt és a tetőt. Színházak Az ókori görög színház félköríves, lépcsős nézőtérből, kör alaprajzú játéktérből (orchestra) és alacsony raktárból áll. A lépcsős görög Jegyzeteim – 2. lap színház elhelyezésére minden esetben a természetben kerestek megfelelő helyet: a félköríves nézőtér így a dombok oldalába simul.
A templomban őrizték az istenszobrokat téglalap alakú cellában. Az épületet körbefutó lépcsős Jegyzeteim – 1. lap talapzatra építették. Az áldozatokat az oltáron mutatták be, amely a templom előtt állt. Oszlopsorral övezték, a homlokzati oszlopok száma rendszerint páros, míg az oldalsóké eggyel több a homlokzati oszlopok kétszeresénél. A görög templom legtöbbször magaslatra épült. A görög épületek dísze a timpanon volt, domborművekkel díszítve. Dór oszloprend: A dór oszloprend a legegyszerűbb. A férfitest arányai szerint készült. Zömök oszlopfeje sima négyszögletes fejlemezből és ezt alátámasztó részből áll. Törzsét vájatok barázdálják végig, lábazata nincs. Nyaktagozat, majd párnatag alkotja, felette négyzetes lemez található. A gerendavégeket szobrászati díszítéssel látták el. Ilyen épület a Parthenon, vagy a korinthoszi Apolló-templom. Ión oszloprend: A karcsúbb, finomabb részletekkel bíró ión oszloprend a női test arányai szerint épül fel, lábazata van. Az oszlopfő fejezetét kettős csigavonal díszíti (kettős volunta).