8/30 Hellmano válasza: 28% 1-2 videójába belenéztem anno én szégyenkeztem miatta sokszor mit össze-vissza beszél:D Annyi trollja szerintem soha nem lesz senkinek, mint neki az tuti. Ez komoly amúgy? Mert rengetegen szivatták vele már régebben is, hogy agyvérzést fog kapni, mert majdnem eldurran a feje a vörösségtől és az erek dülledtek mindenhol rajta vagy csak valami kamu kitaláció, hogy így is magát istenítse, hogy ő majd ebből is visszajön, mint Terminátor és akkor erről is csinálhat 100 videót? Nem vagyok a trollja, mert nem érdekelt annyira, hogy 1 kommentet is írjak a videója alá, de szégyen érzet volt bennem, mindig, amikor hallgattam, hogy lehet ilyen buta egy 50 éves ember. 18:44 Hasznos számodra ez a válasz? 9/30 A kérdező kommentje: Szerintem nem egy buta pali de kinek mi. 1-2 videóból ennyi mindent leszűrtél? 10/30 Hellmano válasza: 100% Amúgy egy agyvérzésnél az a lényeg, hogy minnél előbb jöjjön a segítség. Tehát, ha valaki mellett ott vannak és hamar jön a mentő az nem szenved akkora károsodást, mintha valaki egyedül otthon megkapná és nem érkezik segítség és valaki rátalál, addigra meg is hal.
Az Oszmán Birodalom belső gyengesége a 18. század végétől nyilvánvalóvá vált a birodalmat vezető politikusok számára is. A jövő érdekében ezért a 19. század első évtizedeiben hosszútávú reformok sorával próbálták lassítani az államhatalom gyengülését és korlátozni a külföldi befolyás térnyerését. A reformok változtatni akartak a felekezetek addigi viszonyán: egy 1839-es, majd egy 1856-os szultáni rendelet értelmében fel kívánták számolni a muszlim és keresztény alattvalók közötti jogi, adózási és egyéb különbségeket. A szultáni kormányok felléptek a muszlim földbirtokosok ellen is, és arra próbálták őket kényszeríteni, hogy az állam szolgálatába lépve, hivatalnokként segítsék a változásokat. A birodalom radikális megreformálásának terve időben egybeesett a balkáni nemzetállamok létrejöttével. Az új kisállamok megjelenése egyben a modern nemzeti ideológiák felbukkanását is jelentette. A birodalom nemcsak területi integritását félthette, hanem az alattvalóit is: a nemzeti eszmék terjedése ugyanis felgyorsította a birodalom európai felének széthullását.
A reformok az albán területeken komoly ellenállást váltottak ki. A Balkán középső területein élők elsősorban vallási alapon álltak ellen: (a "jó uralkodó, rossz hivatalnok" elv alapján) a szultán fanatikus híveiként és meggyőződéses muszlimként nem kívántak egy olyan, európai mintákat követő birodalomban élni, ahol a keresztényeknek ugyanolyan jogaik vannak, mint nekik. A tengerparti albán területeken elsősorban az úgynevezett "nagy házak" (nagybirtokosok) és a bejek (elöljárók) lázongtak. Mivel ez a terület közvetlenül érintkezett az Appenin-félszigettel, az ellenállás ideológiai hátterét erősítette az albán nemzeti eszme felbukkanása is. Az albán nemzeti mozgalom számára az 1878-as nagy keleti válság adta meg a döntő lökést. A kis balkáni államok terjeszkedési vágya ugyanis tisztán albánlakta területeket is fenyegetett. Mivel az Oszmán Birodalom katonailag már ekkor képtelennek bizonyult arra, hogy integritását megvédje, az albánok, felekezeti különbségeik ellenére, összefogtak. 1878-ban Prizren városában (a mai Koszovó nyugati részén található) muszlimok, katolikusok és ortodoxok létrehoztak egy olyan közös szervezetet, amely a nagyhatalmak és Isztambul irányában képviseli az albán érdekeket, illetve amely saját fegyveres erejével megvédheti az albánnak minősített területeket.
Az igazság terjedjen, ne a Habony-propaganda! HÍRHUGÓ – A VALÓDI ELLENZÉKI HANG Ne maradj le a Hírhugó híreiről! Nyomj egy tetsziket és kövess minket Facebookon!