Ugron Zsolna Válása: Ugron Zsolna: Nem Szeretem, Hogy Fesztivál Lett A Karácsonyból | Mandiner
- Kiállítás a cselekvő emberekről
- Roberts: Mézes puszedli - Minden napra egy könyv
- Könyvkukac: Cecelia Ahern: Bennem élsz
Szeretem az év végét. Kimerítő, de azért alapvetően elég jókedvű időszak. Egy ideje már elengedtem az ajándékok utáni rohangálást. Idén már a lányaim is kalandot kértek ajándékba, azt mondták, van elég holmijuk. Ideálisan semmi dolgunk már 24-én, csak főzünk, puncsot iszunk vagy pezsgőt, és együtt eltöltjük a napot. Éjféli mise, másnap istentisztelet. És további nagy társas csaták. Van is egy zseniális puncsreceptem, Charles Dickens eredeti receptje. Jó, ha az ember megéli hitébe illeszkedően is a karácsonyt. Azt nem szeretem, hogy túlmisztifikáljuk, fesztivál lesz belőle. Hogy ilyenkor mindenkinek látványosan és harsogóan szeretnie kell mindenkit. Az is elég lenne, ha időt hagynánk magunknak és a többieknek észrevenni egymást, valóban meglátni a körülöttünk lévőkben is az embert. Az, hogy trendek határozzák meg a karácsonyt, hogy van lila év és ezüst év, az nekem nagyon furcsa. Egy rendes, nagy, telepakolt karácsonyfa azért nincs ellenemre, évről-évre kifejezetten tudok örülni a szép üvegdíszeknek.
Kiállítás a cselekvő emberekről
Fülszöveg: Justin Hitchcock, a jóképű, ámde morózus, amerikai művészettörténész még nem lábalt ki a válása okozta sokkból; kiábrándultan és depressziósan éli napjait. Dublinban tart előadást, amikor rábeszélik, hogy vegyen részt egy anonim véradáson. Joyce Conway, a harmincas évei elején járó, rossz házasságban élő ír fiatalasszony balesetet szenved, és csak vérátömlesztéssel sikerül megmenteni az életét, de még így is elveszíti azt, amire a világon a legjobban vágyott: a kisbabáját... Amikor Joyce magához tér, úgy érzi, mintha valaki a testébe költözött volna: más álmait álmodja, más emlékeire emlékszik, és ez a különös idegen segít neki abban is, hogy túljusson saját fájdalmán. Gyökeresen megváltoztat maga körül mindent, idős édesapjához költözik, és már csak abban biztos, hogy megmagyarázhatatlan lelki kapocs köti össze az ismeretlen férfival. De vajon hogyan jut Justin nyomára, hogy megköszönje neki az életét? Cecelia Ahern ötödik regénye ismét bővelkedik meglepő fordulatokban. Véleményem: kettős Majdnem Romana.
- Hő szig ár szigetelő áruház
- Mycosid Hintőpor
- Iparművészeti Múzeum - Üllői út - Pisilj bárhol, ingyen!
- Samsung galaxy tab s5e ár
- Kastély a Kárpátokban | Marie Claire
- Programok budapest
- Könyvkukac: Cecelia Ahern: Bennem élsz
- Média a Családért Alapítvány
- 10+1 kérdés Ugron Zsolnához | Nők Lapja
- De la Motte: Pokoli tél - Minden napra egy könyv
- Pindur palota káposztásmegyer
- Angyal- és tündérkártyák - könyvesbolt, antikvárium, kártyás
Roberts: Mézes puszedli - Minden napra egy könyv
Bár a törvény tiltja, a hatóságok mégis sokszor szemet hunynak az esetek fölött. N emrégiben több internetes újság címlapon hozta annak a 12 éves kislánynak a történetét, akit feleségül vett egy 26 éves ausztrál férfi. Néhány hónappal ezelőtt pedig egy 8 éves kislánnyal kapcsolatos hírrel volt tele a média, aki belehalt a nászéjszakájába. Ezek a gyerekek ahelyett, hogy iskolába járnának, és élveznék a gyerekkort, az intézményesített rabszolgaság áldozatai lesznek. Reménytelen sorsok Becslések szerint, évente 12 millió kiskorút adnak férjhez a fejlődő világban. Indiában a kislányokat 4-5 évvel idősebb fiúkkal boronálják össze, de Jemenben, Afganisztánban vagy éppen Etiópiában ennél sokkal rosszabb sors vár rájuk, itt ugyanis bevett gyakorlat, hogy akár idősebb, özvegy férfiak is igény tarthatnak kiskorú menyasszonyokra. Bár a törvény tiltja, a korai kényszerházasság bizonyos régiókban nagy népszerűségnek örvend. Ezek a közösségek úgy gondolják, hogy jobb, ha a "fiatal nőket", mielőtt a házasság előtti szex bűnébe esnek, férjhez adják.
Próbálok a tartalomra figyelni a formán túl. Mennyire hiányoztak az erdélyi ízek miután, Budapestre költöztetek gyerekkorodban? Hiányozni nem nagyon tudtak, mivel én a Ceaușescu-rendszerben voltam gyerek, amikor eleve nem nagyon volt mit enni. Az én menüm a zsíros kenyér és a lekváros kenyér volt, válogatós gyerek voltam, néha hónapokig nem ettem mást. Üresek voltak a boltok. Az emberek úgy főztek, hogy elkezdtek valamit készíteni, de sosem volt meg hozzá az összes hozzávaló, úgyhogy a gyerekek átszaladtak a szomszédba, kértek például két tojást, aztán másnap a szomszéd jött át fél kiló lisztért. Állandó körforgás volt, mindenki segített mindenkinek. Én csak most, felnőtt fejjel értem igazán meg, hogy milyen nehéz lehetett a semmiből ételt varázsolni. Ami talán hiányzott, azok a zöld fűszerek, azoknak a használata akkor Budapesten még nem volt annyira magától értetődő, mi viszont megszoktuk Erdélyben, ott mindenki azzal főzött. Sokszor nyilatkoztad, hogy szeretnéd már végre levetkőzni az "erdélyi kastélyos lány" szerepét.
Könyvkukac: Cecelia Ahern: Bennem élsz
Az esküvői szertartásokat rendszerint az éjszaka közepén bonyolítják le; természetesen az egész falu nagyon ügyel arra, hogy titokban tartsa a lagzit, egy esetleges razziát elkerülve. Indiában a lányok jog szerint nem mehetnének férjhez 18 éves koruk előtt, ezzel szemben például Rádzsaszthánban egy 12 éves lány és húga kényszerült menyasszony szerepbe, ám az 5 éves Rádzsáni elaludt, mielőtt az esküvője megkezdődött volna. A gyerekfeleségek többnyire a családjukkal maradnak, míg idősebbek nem lesznek, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez nem mindig van így. Három évvel ezelőtt Nudzsúd Ali esete keltette fel az egész világ figyelmét. A 10 éves jemeni kislánynak sikerült megszöknie otthonából, és első útja a bíróságra vezetett, ahol válása elindítását kérte 30 éves férjétől, aki folyamatosan bántalmazta. A kislány igazi jelképpé vált, könyvét Nudzsúd vagyok, tízéves, elvált asszony címmel több mint 30 nyelvre fordították le. Nudzsúd azóta újra a családjával él, visszatért az iskolapadba, és a világ több országában is előadásokat tart, amelyekben beszámol történetéről, felhívva a figyelmet a gyermekek jogaira.
