Ez utóbbi területén sokszor csak kiütések látszanak hólyag nélkül. A végtagokon az ujjakon is inkább kiütések láthatók, de pl. a lábfej vagy kézhát hólyagos elváltozást mutat. A hólyagok hasonlítanak a bárányhimlő kiütéseire. Az érintett területeken a nyirokcsomók is megduzzadhatnak. A szájban a nyálkahártya és a garatívek valamint a nyelv is érintett. Szájban lehetnek fájdalmas hólyagok, de sokszor csak piros pöttyök láthatók melyek aztán hámfosztottá válnak így okozva fájdalmat. A száj és torokfájás megnehezíti a táplálást, nyelési nehezítettséget és nyálcsorgást okozhat. A gyermek visszautasítja az enni és innivalót, így könnyen kiszárad. Mivel ez főleg nyári betegség, a magas külső hőmérséklet, a láz és az ivás visszautasítása teszi a kiszáradást a betegség leggyakoribb szövődményévé. A kéz-láb-száj betegség diagnózisa: A klinikai kép és lefolyás alapján a diagnózis nagy valószínűséggel felállítható. Bizonyítása indokolt esetben vírusszerológiai (vér) vizsgálattal lehetséges. A kéz-láb-száj betegség kezelése: Mivel vírus okozza, különösebb kezelést nem igényel, csak meg kell várni míg a gyermek szervezete legyőzi a kórokozót.
Szerző: 2016. október 10. | Frissítve: 2018. május 11. Forrás: A kéz-láb-száj-betegség a Coxsackie A16-vírus által okozott fertőzés. Lappangási ideje négy-nyolc nap. Általában egy-két hét alatt meg is gyógyul a kis beteg. Kéz-láb-száj-betegség gyerekeknél A száj és az ajkak elülső részén, a tenyéren és a talpon 5 milliméterig terjedő nagyságú sárgásfehér, vörös udvarú, nem viszkető hólyagocskák képződnek. A hólyagok tartalma fertőző, fekálisan-orálisan, tüsszentéssel vagy köhögéssel, és használati tárgyakon keresztül egyaránt terjed. Különösen 10 éves kor alatti gyerekeknél gyakori. Bölcsődében, óvodában, iskolában könnyen terjed, a közös játékhasználat is kedvez neki. Jellemzően a nyári és az őszi időszakban fertőződnek meg a gyerekek. Ha a száj erősen érintett, a gyereknek nyelési nehézségei lehetnek. A láz enyhe. Nyolc-tizenhat nap elteltével a betegségnek vége. A herpanginához hasonló megbetegedés. A hólyagok hasonlítanak a bárányhimlős hólyagokhoz. De előfordul, hogy nem minden testterületen alakul a kiütés hólyagokká.
Ha a gyerek a nyelési nehézségek miatt nem tud inni, az orvos infúzióval segíthet megakadályozni, hogy a beteg kiszáradjon. Kerülje a gyermek az erősen fűszeres vagy savanyú ételeket. Használjatok naponta többször gyógyszertárban kapható, rózsaolaj tartalmú szájzselét. Itass a kis beteggel kanalanként meleg teát, és öblögesse a száját zsályateával. A Kéz-láb-száj-betegség leggyakoribb tünete Sárgásfehér hólyagocskák a szájban, a tenyéren és a talpon. A láz a kiütés előtt jelentkezhet. Kísérheti étvágytalanság, hasfájás, fejfájás is. Nyirokcsomó duzzanat is jelentkezhet. Ezt is érdemes elolvasni:
Ezek az egyedek a betegség hordozóivá válnak. Más állatok is hordozhatják a betegséget, amire példa a kutya esete 1952 -ben ( Kanadában) ami fertőzött csontokkal terjesztette a kórt, és a farkas a Szovjetunióban [1] Tünetek [ szerkesztés] A betegség inkubációs (lappangási) ideje 2-12 nap. A betegség magas lázzal kezdődik, ami két-három nap alatt gyorsan lecsökken. A beteg állat szájának nyálkahártyáján hólyagzás jelenik meg, ami csurgó, vagy habos nyálazást eredményez és nagy valószínűséggel a táplálkozás fájdalmassá tételével étvágyvesztést is, ami miatt a felnőtt állat hónapokig tartó fogyásba kezd. Az állat lába hasonló hólyagzást mutat és az állat megsántul. A hímnemű állat heréje megdagad, a nőstény tejhozama pedig lényegesen lecsökken. Egyéb tünetek: gyengeség, hidegrázás. Bár a fertőzött állat a betegség lefolyása után végül is felépül egyesek esetében a betegség " szív - izom gyulladáshoz " (myocarditis) és halálhoz vezethet, különösen gyenge, például újszülött borjak esetében.