Egyidejűleg több munkaviszony után is fennállhat egyszerre a munkavállalói járulék-fizetési kötelezettség. Következő oldal »
Újonnan létesített munkaviszony esetén az azonos munkakörre már fennálló munkaviszonyokat lehet alapul venni a számításnál, ha pedig ez sem lehetséges, akkor becsléssel kell az átalányt meghatározni. Az átalány számítására egyébként a jogszabály nem ad pontos iránymutatást, de a munkavállalót tételesen megillető bérpótléknál lényegesen alacsonyabb összeg kikötése semmis. Ez egyben azt is jelenti, hogy az átalányt időszakonként felül kell vizsgálni, és ha szükséges, közös megegyezéssel módosítani, hogy az továbbra is megfeleljen az "átalány" fogalomnak. Az is lehetséges, hogy az átalányra vonatkozó megállapodás csak egy bizonyos időszakra (pl. egy évre) szóljon. Fontos, hogy a pótlékátalányt pótlékonként külön kell megállapítani. Nem szabályos tehát, ha a felek 20 000 Ft pótlékátalányban állapodnak meg, de nem határozzák meg, hogy ez mely bérpótlék jogcímén illeti meg a munkavállalót, illetve ez hogyan bontható meg az egyes pótlékok között. A pótlékátalány kikötésének tehát e vonatkozásban is pontosnak, kifejezettnek kell lennie (BH2017/30.
A felek a munkaszerződésben bármely törvényi bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. Az átalányban való pótlékfizetés nagyban egyszerűsítheti a munkabér elszámolását, ám – ahogy arra a Kúria egy friss ítélete rámutat – néhány fontos feltételre figyelni kell. A bérpótlék átalányként való fizetésének több feltétele is van. Először is, ebben a feleknek meg kell állapodni, és a munkaszerződésben rögzíteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az átalány kikötése csak írásban érvényes. Elvileg ugyan az írásba nem foglalt munkaszerződés is érvényessé válik, ha ezt a munkavállaló a munkaviszony kezdetétől számított 30 napon belül nem kifogásolja, ám ilyenkor nehéz lenne bizonyítani, hogy a felek között volt megállapodás az átalányban történő fizetésről, illetve arról, hogy az mely pótlékot váltja ki és milyen összegben. Egy konkrét esetben a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott egy munkavállalót, akinek a munkaszerződésében napi tíz órás munkaidő volt kikötve.
Új elem, hogyha esetleg a támogatás igénylése, de még a vállalt gyermek születése előtt elválnátok, akkor lehetőség van újraházasodni, és ekkor is járhat a támogatás. Sőt, ha az eredeti igényléstől számított öt éven belül sikerül az újrázás, akkor újra kezdődik az 5 éves intervallum számítása, természetesen csak akkor, ha a másik fél is megfelel a feltételeknek. Ha azonban a másik, az új házastárs is felvett már babaváró kölcsönt, akkor a közös gyermek születésekor el kell döntenetek, hogy melyikőtök kölcsönére kéritek majd a kedvezményt, kedvezményeket. Könnyítés, hogyha újabb házasságkötésből származó gyermek születik, akkor csak a vér szerinti vagy örökbefogadó szülőnek kell vállalnia a közös háztartásban élést. Tehát az új férjnek vagy feleségnek nem. Ez utóbbi nemcsak válás, hanem elhalálozás utáni újraházasodás esetén is értelemszerűen érvényes feltétel. Ha az egyik fél elhalálozik Problémát jelentett eddig, hogyha az egyik házastárs elhalálozott, és még nem született gyermekük, akkor az életben maradt félnek hat hónap állt rendelkezésre, hogy újraházasodjon.