Akadémiai kiadó Zrt., Budapest, 2006. ISBN 963-05-8345-3 Hoffmann Istvánné: Direkt és interaktív marketing. Bagolyvár Könyvkiadó, 2002 1995. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Philip Kotler - Kevin Lane Keller: Marketingmenedzsment. 786. old. ↑ 1995. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről ↑ Philip Kotler - Kevin Lane Keller: Marketingmenedzsment. és köv. old. További információk [ szerkesztés] Fazekas Ildikó - Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció. Szokratész Kiadó, Budapest, 2000, 169. old. Alan Tapp: Direkt & adatbázis-marketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.
Vannak-e olyan megoldások, amelyek segíthetnek a jelenlegi ismertetési struktúra hatékonysági szempontú újratervezésében? Az orvos-, illetve patikalátogatói erőforrások kiegészítésének, a személyes látogatás támogatásának egyik lehetséges eszköze az online ismertetési módokban, direktmarketing eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázása lehet. Nem engedélyezett az online ismertetés? Pusztán a gyógyszerpromóciós szabályok vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a jogalkotó nem számolt a távollévők közötti, internet, telefon vagy levelezés útján történő ismertetés lehetőségével. A szabályozás logikája személyes ismertetésre épít. Erre utal, hogy az ismertető még a gyógyszerismertetés megkezdése előtt köteles az ilyen tevékenység végzésére jogosító igazolványát a címzettnek (tipikusan az orvosnak vagy a gyógyszerésznek) bemutatni. Egy új szabály értelmében pedig az orvos, gyógyszerész is köteles az ismertetés előtt meggyőződni arról, hogy az ismertetést végző személy a hatósági adatbázisban szerepel-e. Mindazonáltal az ismertetési tevékenységet felügyelő hatóság egy 2010 elején adott tájékoztatásában mégsem zárkózott el az online ismertetés lehetőségétől.
§ (1) Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. (2) Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét, illetve - amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető - születési helyét és idejét, továbbá azoknak a személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését. (3) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám az (1) bekezdésben meghatározott módon a továbbiakban nem közölhető.
Természetesen az online-ismertetésre is vonatkozik a címzetti kört érintő korlátozás: az ismertetés kizárólag a gyógyszer (gyógyászati segédeszköz) rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személynek szólhat. Az online világban ennek a követelménynek úgy tehetünk eleget, ha a gyógyszerismertetést tartalmazó honlaphoz való hozzáférést megfelelően ( jelszó – felhasználónév párossal történő belépéssel) korlátozzuk, vagy az ismertetést tartalmazó e-mailt kizárólag az ilyen címzetti körnek juttatjuk el. A honlap hozzáférés biztosításának legmegnyugtatóbb eszköze az, ha az orvos vagy gyógyszerész egy személyes látogatás során, lezárt borítékban kapja kézhez a belépéshez szükséges jelszót. Párhuzamos szabályok A direktmarketing eszközök esetében figyeljünk arra, hogy az e-mailben vagy posta útján végzett ismertetés során a gyógyszerpromóció ágazati szabályai mellett az elektronikus hirdetésre, illetve a gazdasági reklámra vonatkozó jogszabályoknak is eleget kell tennünk.
A hatósági álláspont az, hogy az online ismertetést végző személy ismertetőként történő hatósági bejelentése szükséges, amikor az orvos, gyógyszerész és az ismertető személy között "kétirányú interaktív kommunikáció történik", vagy ha "egyirányú, ám meghatározott természetes személyhez köthető, illetve meghatározott természetes személytől származó információnyújtás történik (pl. direct mail-ek)". Vajon mindenki, aki az ismertetés közzétételében közreműködik, tevékenység bejelentésre köteles "ismertetőnek" minősül-e? Az elhatároló szempont az, hogy valaki csupán technikailag működik közre (például informatikus, honlapszerkesztő), vagy a tartalom kialakításában meghatározó szerepet tölt-e be (így például a gyógyszeripari cég által átadott szakmai anyag alapján a közzétett tartalmat megfogalmazza). A hatóság tájékoztatása szerint a technikai kiszolgáló nem ismertető, míg a tartalom kialakításában szerepet játszó személy igen. Gyógyszerismertetés honlapon és e-mailben Hatósági esetjog hiányában csupán feltételezhető, hogy az online ismertető személy az azonosítási kötelezettségének eleget tehet azzal, hogy a nevét és regisztrációs számát a honlapon – a belépést követően, de még a honlap tartalmához történő hozzáférést megelőzően (például egy felugró ablakon), jól láthatóan – közzéteszi, illetve az ismertetés keretében küldött e-mailben, postai küldeményben feltünteti.
Többletkötelezettség, hogy amennyiben a gyógyszeripari cég nemcsak honlapon, hanem elektronikus levelezés vagy postai küldemények útján történő ismertetést is tervez, az ismertetés címzettjének kifejezett hozzájárását kell kérni ahhoz, hogy elektronikus leveleket, illetve postai küldeményeket továbbítsunk a számára. A címzett a hozzájáruló nyilatkozatot akár a honlap tartalmához való hozzáférést biztosító jelszó átadásakor is átadhatja a gyógyszerismertető részére. Figyeljünk arra, hogy a jogszabály a hozzájáruló nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit, valamint az ezzel kapcsolatban kötelezően vezetendő nyilvántartás adatait is meghatározza. Az ismertetést tartalmazó elektronikus levélben egyértelműen és jól láthatóan tájékoztatni kell a címzettet az elektronikus hirdetés ezen jellegéről, a valós feladó személyéről (azaz, ha a levelet hirdetési szolgáltató küldi ki, az ő személyéről), amennyiben a levél nyereményjátékról, vetélkedőről ad tájékoztatást, úgy ennek jellegéről és a részvétel feltételeiről.
A jogszabály elérhető itt (a nemzeti felügyeleti szerv hivatalos honlapja): MIT JELENT AZ ADATVÉDELEM? A mai világban a kis- és középvállalkozóként is nagyon sok adattal van dolgunk, gondoljunk csak az ügyfelekről készített listákra, a munkavállalók különféle adataira, a felvételizők önéletrajzára, melyeket őrzünk, gyakran már azt sem tudjuk miért. 2018. május 25-től a magánszemélyek adatainak védelmét Romániában is az új európai uniós adatvédelmi rendelet szabályozza. A GDPR fő célja a személyes adatok egységes szintű adatvédelmi biztosítása. MILYEN... Continue Reading Egy (természetesen nem teljes körű) tájékozató anyag az Adatvédelmi Rendeletről.
2016. 02. 9. Jogi Fórum / dr. Horváth Katalin/Sár és Társai Ügyvédi Iroda Direkt marketing anyagok küldése e-mailen keresztül? Van néhány fontos szabály, amivel nem árt tisztában lenni, ha el akarjuk kerülni a büntetést. A Sár és Társai Ügyvédi Iroda összefoglalója. Pontosan mit is jelent az, hogy eDM? Az eDM elektronikus direkt marketing anyagok küldése, és a hazai E-kereskedelemről szóló törvény és a Reklámtörvény szerint ennek minősül bármely olyan hirdetés, amelyet e-mail vagy privát közösségi média fiókon keresztül egyenesen az Ügyfél elektronikus címére juttatnak el. Az E-kereskedelmi, valamint a Reklámtörvény alapján reklámnak minősül minden olyan tájékoztatás, amely valamely vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége, az általa értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások népszerűsítésére, ismertségének növelésére, megvásárlásának ösztönzésére irányul. Tehát azt mondhatjuk, hogy e-mailek, e-brosúrák, bemutatkozó anyagok, képek, promóciókról, kiárusításról, játékokról, nyereményjátékokról, ajándékról, kedvezményekről, kuponokról, valamint új termékekről és szolgáltatásokról szóló e-hírlevelek, elektronikus megkeresések mind-mind eDM-nek tekinthetők.
(4) A postáról szóló 2003. évi CI. törvényben meghatározott címzett reklámküldeményben reklám természetes személy mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető. (5) A reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője - az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásban meghatározott körben - a náluk hozzájáruló nyilatkozatot tevő személyek személyes adatairól nyilvántartást vezet. Az ebben a nyilvántartásban rögzített - a reklám címzettjére vonatkozó - adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, annak visszavonásáig kezelhető, és harmadik fél számára kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulásával adható át.