Sok esetben vízhajtások (hosszú, függőlegesen felfelé törő ágak) képződnek. Ezek közül válogassunk – a feleslegeseket tőből távolítsuk el, amelyekből viszont az új koronarészt akarjuk kialakítani, csak gyengén visszametsszük. Az új ágakon, vesszőkön általában csak 3-4 év múlva fejlődik számottevő termés. Ezért ha lehet, több lépésben ifjítsunk (2-3 év alatt végezzük el a teljes ifjítást) – ez nem csak a termés miatt előnyös, de a növényt is kevésbé viseli meg. Ifjítás után mindig trágyázzuk meg a növényt! A két centiméternél nagyobb átmérőjű sebeket érdemes sebkezelő anyaggal kezelni. Főleg az erőteljes metszés megviselheti a növényt, ezért segítsünk neki: öntözzük és biztosítsunk neki több tápanyagot. Általános érvényű szabályok a metszéshez, amelyeket mindig tartsunk szem előtt: Mindig a vesszők végén vagy a metszés alatt lévő rügyek hajtanak ki legerősebben. Minél erősebben metszünk vissza egy vesszőt, annál erőteljesebben hajt ki: gyenge metszés (a vessző felső 1/3-át távolítjuk el): a vágáshoz közeli néhány rügy kihajt, az alsók alvó állapotba kerülnek.
Így a szőlő minden évben megújul. A harmadik drót fölé futó, és a szőlő tövéből, középről származó hajtásokat a nyár folyamán majd le kell vágni. Ez az idősebb szőlő metszésére vonatkozik. A fiatal szőlőket 2-3 szemre kell visszametszeni, hogy ne legyenek nagyon leterhelve. A következő kép a mi fiatal szőlőnk metszés utáni állapotát mutatja be. 2. A rózsa metszése: Forrás: Petrus Andrea kertészmérnök 1. Ideje: általában március közepe 2. Első lépés a beteg, sérült visszafagyott, gyenge hajtások eltávolítása, majd eltávolítjuk a befelé, keresztbe növő és a tő közepéből eredő hajtásokat amelyek elsűrűsítik a tövet. Eltávolíthatjuk az elöregedett, gyenge hajtásokat hozó részeket is. 3. A tényleges metszés alapszabályai: Mindig kifelé álló rügyre metsszünk a rügy fölött 1-1, 5 cm-re ferde metszlappal, úgy hogy a metszlap a rüggyel ellentétes irányba lejtsen. A vastagabb, erősebb hajtásokon hagyhatunk 6-8 rügyet a gyengébbeket 4-5 rügyre metsszük Ha hosszú erős virágszárakat szeretnénk a 1-2 szemmel vágjuk rövidebbre a hajtásokat.
Metszés nélkül növények elveszítik formájukat, kevesebb virágot és termést hoznak, és hamar felkopaszodnak. További nehézséget jelent, hogy a különböző növényfajokat eltérő metszéssel lehet optimális növekedésre bírni. Az alábbiakban tehát csak általános tanácsokat adhatunk, értékesebb növények vagy egy bizonyos alakra nyírt sövények metszését mindenképpen érdemes szakemberre bízni. Minden fás (metszendő) növény más, de a növekedés, gyümölcshozás és metszés közötti összefüggések általánosságban gyorsan elsajátíthatók. A gyümölcsfák metszése elsősorban attól függ, hogy milyen koronaformát és mennyi gyümölcsöt szeretnénk. Először mindig a sérült, beteg, korhadt vagy száraz ágakat kell eltávolítani. Ezután a befelé növő, egymást keresztező, egymáshoz dörzsölődő ágakat kell tőből kivágni. A továbbiakat az határozza meg, milyen célt szolgál a növény: Ha sövényt akarunk kialakítani: Feszítsünk ki egy vagy több madzagot, hogy kijelöljük a sövény "falait". Ügyeljünk arra, hogy a növény ne téglatest alakú legyen, hanem felül egy kicsit keskenyebb, alul pedig szélesebb, ez a forma ugyanis jobban kedvez a növekedésnek.
1. A szőlő metszése Szőlőnket 2009. őszén ültettük, így még fiatalnak mondható. Kezdő kertészként természetesen elkezdtem keresgetni a szőlős témákat, videókat a neten, de nem találtam olyat, ami hasznos és egyszerű módon bemutatná a metszést. Így apósomat kérdeztem, akinek nagy szőleje van. Ő mondta el, én meg lerajzoltam azt a szőlőmetszési módot, melyet ő alkalmaz. Azonban erre is igaz, hogy ahány ház, anni szokás. A rutinos gazdáknak meg van a maga technikája, meggyőződése, így én most csak egy metszésfajtát mutatok be a sok közül rajzzal illusztrálva. Tehát a rajz az alábbi metszésről szól: A legvastagabb, legéletrevalóbb szőlővesszőket jobb és bal felehajlítva hat szemre metszük vissza. A vesszők tövébe üres szemeket rajzoltam, ezeket nem kell figyelmbe venni a számolásnál, mert ezek termést nem hoznak. Középen maradt két, ún. biztonsági csap, melyeket két szemre metszünk vissza. Ezek a nyár folyamán megnőnek, és jövőre ezeket fogjuk jobb és bal felé lehajlítani, az idén lehajlított vesszőket pedig levágjuk.
A szőlőmetszés szakkifejezései Szálvesszó: 8-12 rügyre metszett vessző Hosszúcsap: 5-7 rügyre metszett vessző Rövidcsap: 2-3 rügyre metszett vessző Kordon: Vízszintes és függőleges elemekből összeállított támrendszer Hajtásválogatás: A gyengén fejlett, ill. a túl sűrűn növő hajtásokat röviddel a kihajtás után eltávolítjuk; a termőcsapon legfeljebb három-négy, jól fejlett hajtás maradhat meg. Ezzel egyrészt a választott tökeformát tartjuk fenn, másrészt pedig megakadályozzuk, hogy túl buja lombozatot neveljen a tőke. A szőlőnek elvégre is nem a lombozat nevelésére, hanem lehetőleg a terméshozásra kell fordítania az energiát. Kötözés: Amelyik zöld hajtás nem kapaszkodik meg magától a támrendszeren, azt a kívánt irányba igazítva oda kell rögzíteni. Ha a támrendszer lehetővé teszi, akkor néha elég csak átbújtatni a hajtásokat, máskülönben pedig kötözőanyagot - nyújtható műanyag huzalt vagy rafiát - kell használni a rögzítéshez. Cél, hogy egyenletesen elosszuk a hajtásokat a lugason, és elkerüljük, hogy letörjenek.