Új téma Menü Frank Libby (Kémiai Nobel-díj, 1960): radiokarbonos kormeghatározás ötlete Példa: Határozzuk meg, mikor élhetett az a mammut, amelynek csontjában a C-14 előfordulása 21%-a a ma élő állatokban mérhetőnek! Kiindulás: bomlástörvény t =12090 év Tehát a mamut kb. 12000 évvel ezelőtt élhetett Új téma Menü Radioaktív nyomjelzés Felfedezője: Hevesy György (Kémiai Nobel-díj, 1943) Feltárta a legfőbb alkalmazási területeket is, ezek közül legfontosabb az élő szervezet vizsgálata. Az élő szervezetben történő izotópalkalmazás először a pajzsmirigyfunkció vizsgálatára irányult. Jód-(131I) radioizotópot alkalmaztak, kihasználva, hogy a jód szájon át beadva vagy vénába injektálva nemcsak eljut a pajzsmirigyszövetekig, hanem kémiai reakció során beépül a pajzsmirigyhormonokba. A betegek nyakához illesztett detektorral jól lehet mérni a pajzsmirigyből kilépő sugárzás intenzitását. A sugárzásból, továbbá ennek időbeli változásából megbízható információt kaptak az orvosok a pajzsmirigy működéséről.
Cserenkov-sugárzás 22. fékezési Röntgen-sugárzás 23. pozitron megsemmisülés
Kiugró radioaktív sugárzást mértek Európa felett Kiugró radioaktív értéket mért több európai ország mérőállomása januárban és februárban is, a radioaktív részecskék koncentrációjának emelkedését tapasztalták például Kelet-Európa és Nagy-Britannia felett a szakértők. A Dailymail emlékeztetett arra, hogy a megfigyelőállomások új generációjának korszerű földi és légi rendszerét a NATO-országok a csernobili katasztrófa után építették ki. A szennyezés értékét mutatja ez a Daily Mail által készített ábra A Daily Mail szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy a szennyezés akár a világűr háttérsugárzásából is eredhet, de azt sem zárják ki, hogy az orosz atomprogram Novaja Zemljai kísérleti állomásán valamilyen teszt elvégzése közben kerülhetett a szennyezés a légkörbe. A kiugró értékek közzététele vélhetően arra sarkallják majd a titkosszolgálatokat, hogy több figyelmet szenteljenek Putyin nukleáris programjára. PestiSrá Kapcsolódó témák 7 hozzászólás
A csernobili gombafajok ellenálló képessége a melaninnak köszönhető. Ez az anyag felelős az emberi bőr sötét pigmentjeiért is, a gombákban pedig olyan mennyiségben található meg, hogy megvédi azokat a sugárzás káros hatásaitól, és segít táplálékforrássá alakítani a radioaktivitást – vagyis úgy tűnik, ezek a gombák radiotróf fajok. A mintákat annak idején begyűjtő kutatók azt tapasztalták, hogy a legszennyezettebb 30 kilométeres zónából begyűjtött fajokban több volt a melanin, mint a távolabb találtakban. A nyolc fajból kettő – a Cladosporium sphaerospermum és a Cladosporium cladosporioides – pedig nemhogy elviselte a sugárzást, de kifejezetten a sugárzás forrásának az irányába növekedtek. Cladosporium cladosporioides A mikroorganizmusok csak akkor csinálnak valamit, amikor szükségük van rá. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy létrehoznak-e új vegyületeket az űrben. – mondta a fellövéskor Clay Wang, aki az űrgombakutatást vezette. Wang néhány hónappal korábban is beindított egy hasonló kísérletet, akkor arra volt kíváncsi, hogy az űrbe küldött gombák hozzájárulhatnak-e új gyógyszerek kifejlesztéséhez.
Száz hektár lángolt a hétvégén az atomerőmű környékén. Jelentős megnőtt a radioaktív sugárzás a csernobili atomerőmű körül kialakított tiltott zónában, egy erdőtűz miatt – írta a Guardian, ukrán tisztségviselők bejelentésére hivatkozva. Rossz hírünk van – a sugárzás a normális érték felett van a tűz középpontjában — közölte a Facebookon Jehor Firsov, az ukrán környezetvédelmi nyomozóhatóság vezetője, aki egy videót is közzétette egy Geiger-számlálóról, ami azt mutatta, hogy a radioaktív sugárzás a normális érték 16-szorosa a területen. Az ukrán hatóságok hétfőn bejelentették, hogy Kijevben a sugárzás a megengedett értéken belül van – írta a Euronews. Az ukrán hatóságok közlése szerint a szombaton kitört tűz nagyjából száz hektárnyi erdős területre terjedt szét az erőmű környékén kialakított tiltott zónában, amit az 1986-os atomkatasztrófa után zártak le. A tűzzel több mint száz tűzoltó küzdött, és a lángok oltására repülőgépet is bevetettek. Az oltást a sugárzás nehezítette. A kiemelt képen egy ukrán technikus egy 1992-ben kiégett erdőben végez méréseket egy Geiger–Müller-számlálóval, 1998-ban.
Anyagát a Nap mágneses erővonalai tartják lebegő állapotban. A nyugodt protuberanciák élettartama akár több hét is lehet, az aktívabbak gyorsan változnak, vagy kirepülnek a Napból. A Napkorong szélén világosak, előtte sötét színűek. 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
fehérjék kicsapódása a sejtmembrán áteresztőképességének megváltozása kromoszómatörés gének mutációja Genetikai hatás: ha az elváltozás az ivarsejtekben lévő kromoszómákon történik, a mutáns gén hatása az utódokon jelentkezik Új téma Menü Dózismennyiségek Dózis: az ionizáló sugárzások dózisán valamely anyagban elnyelt sugárzási energiát értünk Elnyelt dózis(D): az anyagban tömegegységenként elnyelt energia D= E / m [D]= 1 J/kg = 1 Gy (gray) Egyenértékdózis (H): a sugárzás biológiai hatását leíró dózismennyiség. H = Dw [H]= 1 J/kg = 1 Sv(sievert)D: az elnyelt dóziswr: sugárzási faktor, az egyes sugárzásokra jellemző dimenzió nélküli szám1 Sv dózisegyenértékű sugárzás károsító hatása megegyezik 1 Gy röntgen-, vagy gammasugárzás elnyelt dózisának hatásával. Új téma Menü Új téma Menü Effektív dózis (HE)[HE] = Sv A különbözõ szervek, szövetek máshogy reagálnak ugyanarra a sugárzásra. A különböző szövetek eltérő kockázatnövelő hatását figyelembevevő biológiai dózisfogalom az effektív dózis, amelyben az egyes szervek, testszövetek eltérő viselkedését az ún.
Az elnyelt sugárdózis mértékegysége a sievert (Sv). Mivel ez nagyon nagy egység, a normálisan előforduló sugárdózisokat millisievertben (mSv) vagy mikrosievertben (µSv) adják meg. Például egy mellkasröntgen nagyjából 0, 2 mSv sugárdózissal jár együtt. A természetes sugárforrások miatt testünket évente átlagosan nagyjából 2, 4 mSv sugárdózis éri, de ez a szám akár több száz százalékkal is eltérhet egymástól, a földrajzi helytől függően. Magyarországon például a becsült érték 3, 1 mSv/év, ezzel szemben az Egyesült Államokban 6 mSv/év. Sugárvédelmi gyakorlat az USA-ban Forrás: Wikimedia Commons Honnan kapjuk a sugárzást? Az épületek tereiben radioaktív elemek szállnak a levegőben. Ezek a radon (radon-222), a toron (radon-220), valamint a kőzetekben, építőanyagokban és talajban lévő rádium (rádium-226) és a tórium bomlásából származó, úgynevezett leányelemek. Világviszonylatban a természetes sugárzás legfőbb forrása a talajban lévő különböző mennyiségű urán és tórium. A kozmikus sugárzásból eredő sugárterhelés nagymértékben függ a magasságtól, és némileg a szélességi foktól is.