László Ágnes interjúja a szerzővel A Klubrádió Klubdélelőtt című, január 14-i adása után, amikor Kun Zsuzsa és Németh Kristóf vendége volt, a hallgatók sokasága érdeklődött a könyve iránt. Milyen reakciókra számít? Nem tart attól, hogy komoly támadások is érhetik? Hiszen amit a könyvben leír, azzal olyan mítoszokat rombol le, amelyekre ideológiák épültek fel. Jelzi is az ajánlásában, hogy mennyire nem ért egyet azzal, hogy a múlt hőseit a történelemtanítás magas piedesztálra helyezi, csak a pozitív tulajdonságaikat emeli ki és azt, hogy mit tett ezért az országért, népért. Vajon mit fog érezni, gondolni az olvasó, ha szembesül azzal, hogy azok a személyiségek, akiket átvitt vagy valós értelemben is szentté avattak, gyarló emberként is viselkedtek és olyan dolgokat is műveltek, amelyeket minden épeszű ember elítél? Bízom abban, hogy tisztábban fog látni és el fogja hinni: mi sem vagyunk rosszabbak, mint elődeink voltak, és a jelen, amelyet sokszor romlott korként élünk meg, egyszer csak történelemmé szelídül majd.
Kettészakadt Magyarország leírása Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb "aranykort" csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja: történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak "tiszták, hősök, szentek", akikről legkevésbé tudjuk elképzelni.
Börcsök Mária ( Budapest, 1941. november 28. –) magyar író, költő. Élete [ szerkesztés] 1969-ben diplomázott az ELTE magyar–könyvtár szakán. 1982-ig a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskolában, 1983-tól 1991-ig a Bem József Óvónőképző Szakközépiskolában tanít, magyarnyelv- és irodalomtanárként. 1992-től 2000-ig a Belvárosi Esti Gimnázium igazgatója. Versek, esszék, novellák, mesék szerzője; 1965-től publikál ( Élet és Irodalom, Alföld, Kortárs, Tiszatáj, CET, Új Tükör, Nők Lapja stb. ). Főbb művei [ szerkesztés] Első ének. Fiatal költők versei (társszerző) Kozmosz Könyvek, Budapest, 1968 Harminchárom vers. (versek) Magánkiadás. Pécs, 1978 Mindenki mást csinál. (versek) Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981 Aki nem hiszi, járjon utána. 26 magyar író 30 új meséje. (társszerző) RTV–Minerva, Budapest, 1983 Nyuszi-KRESZ. (versek) Móra Kiadó, 1986 Állatiskola. (versek) Belvárosi Könyvkiadó, 1992 Titkos út. Versek óvodásoknak és kisiskiolásoknak (oktatási segédlet). (társszerző) Mágus Kiadó, 1996 Mire gondolsz, Éva?
kravátli 2012. március 21., 22:31 Sajnos a könyvről nyugodtan kijelenthetjük, hogy silány fércmű. Az 1848-ról, pontosabban Kossuth Lajosról szóló XIX. fejezet pedig elképesztő példája a tudatlanok bátorságának. Ez a fejezet ugyanis hemzseg a csúsztatásoktól, tárgyi tévedésektől és féligazságoktól. Néhány példa: A szerző szerint Kossuth nem számolt az orosz beavatkozással. Ez alapvető tévedés, semmilyen tárgyi alapja nincs, sőt! Kossuth híres megajánlási beszédében kifejezetten felhívta a figyelmet az orosz veszélyre. B. M. állítja, hogy Görgey (aki egyébként a magyar történelem egyik legfényesebb alakja, és minden tiszteletünket megérdemli) Kossuthot a trónfosztás elhalasztására kérte. Ez az állítás Görgey visszaemlékezésén alapul, igazságtartalma nem igazolható, a tábornok valószínűleg nem kifogásolta a detronizációt. Ezt a feltevést támasztják alá Görgey trónfosztást követő tüzesen Habsburg-ellenes megnyilatkozásai (lásd pl. Kossuth-hoz intézett 1849. május 1-jei levelét. Kossuth Lajos és Görgey Artúr levelezése, 1848–1849.