A török időkig errefelé csak fehérszőlő termett, az ottománok elől menekülő rácok hozták magukkal az első vörösbort adó szőlőfajtákat pl. kadarka és a vörösbor készítéséhez szükséges héjon erjesztéses technológiát. A filoxéra Egerben 1886-ban jelent meg és szinte teljesen kipusztította az ültetvényeket. A kékszőlő fajták zöme a vész utáni újratelepítések során került a borvidékre. Az egri borok kvázi savassága és hosszú eltarthatósága megkívánta a hosszabb idejű fahordós érlelést. Ezért a termelők a boraikat a települések alatt húzódó természetes pinceklímát biztosító riolittufába vájt pincékben, ászokhordókban érlelték. A szocializmus idején központilag irányított szőlőgazdaság volt Magyarországon. Ezért a rendszerváltás előtti évtizedekben Eger, akárcsak a magyar borgazdaság a nagyüzemi szőlőtermelésről, és a nagy mennyiségben előállított asztali borokról szólt. Érdekes azonban, hogy a magyar vörösborok közül egyedül az egri bikavérre emlékeznek leginkább, mely kétségtelenül a legismertebb magyar vörösborrá vált ebben az időben.
Az egri borvidék általános klimatikus adottságait a Bükk-hegység közelsége alakítja leginkább. Ebből fakad a téli fagyok elleni védettség, a meleg nyári és őszi napok után pedig a "hegyi szélnek" köszönhető hűvös éjszakák biztosítják szőlőinkben a finom elegáns savak és az elsődleges gyümölcs aromák megmaradását. Ezért általánosságban elmondható az egri borokról, hogy izgalmas savakkal, hosszú ízekkel bírnak. Évi csapadék mennyisége: 550-600 mm Éves középhőmérséklet: 10. 5 °C Évi napsütéses órák száma. 1900-2000 óra
Igazán …különleges …egyedi …karakteres …Egri …Bikavér Miért ilyen különleges? Azért, mert igazán nehéz, kihívásokkal teli, csapadékos évjárat volt… és mégis. Az eltemetett 2014-es év A borászok már 2014 augusztusában kijelentették: biztosan, kivételesen rossz lesz az évjárat. Bár, több helyen ekkor még várták a szőlők megfelelő cukorfokát, a sok csapadék és a hűvösebb nyár miatt már a legtöbben elkönyvelték: a magyar borvidéken ebből az évjáratból nem jöhet ki csúcsbor. A termelők kérdőn várakoztak a szüretre, hiszen jelentősen visszaesett az érés folyamata, ugyanakkor féltek is, hogy valamilyen betegség támadja meg időközben a szőlőt. Azoknak, akik sikeresen túlestek a szüreten, lehetett magas minőségű alapanyaguk, ám a mennyiség példátlanul elenyésző volt. A legtöbb borász évtizedekre visszamenőleg nem tudott hasonlóan rossz évjáratot feleleveníteni, így a legtöbben eltemették ezt az időszakot. A termőhely fontossága Amire mindig is törekedett a Szőlőbirtok, hogy a borban az Egri Borvidék és a dűlők egyedi ízei köszönjenek vissza.
2020-04-08 A St. Andrea pincészet az Egri Borvidék részét képezi. A filozófiájuk, hogy eredeti, különleges borokat készítsenek a klasszikus módszerek és fejlett borászati ismeretek tekintetében. Eger Magyarország egyik legcsodásabb borvidéke. A hazánk északkeleti részén lévő St. Andrea Pincészet központja Egerszalókon található, azonban a vállalkozás az egri borvidék négy településén, összesen kilenc dűlőn, 53 hektáron gazdálkodik. Fehér- és vörösborkészítéssel egyaránt foglalkoznak, a kezdetektől óriási lelkesedéssel vetik bele magukat a szőlőtermesztés művészetébe. A St. Andrea Pincészet szakemberei kiemelt figyelmet fordítanak a borvidék legnemesebb szőlőfajtáira, az olaszrizlingre, a kadarkára, a furmintra, a hárslevelűre és a kékfrankosra. Lőrincz Györgynek, a St. Andrea Pincészet vezetőjének az a filozófiája, hogy felejthetetlen gyönyört nyújtó borokkal örvendeztesse meg Dionüszosz fanatikusait, és igazi ikonborokat hozzon létre. "Legfontosabb feladatunk, hogy olyan egyedi, minőségi borokat készítsünk, amik csak az Egri Borvidéken születhetnek meg.