Szilágyi István Kő Hull Apadó Kútba Pdf – József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Kő Hull Apadó Kútba
- Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényének textológiai vizsgálata
- Kő hull apadó kútba [nyári akció] - Szilágyi István | A legjobb könyvek egy helyen - Book.hu
- Könyv: Kő hull apadó kútba (Szilágyi István)
- Szilágyi István: Kő hull apadó kútba (Magvető Könyvkiadó, 1980) - antikvarium.hu
Főoldal Könyv Irodalom Szépirodalom Próza Magyar irodalom Regények Kortárs Szilágyi István - Kő hull apadó kútba Hasonló elérhető termékek 3 490 Ft Termék ár: 3 490 Ft Komor, baljós hangulatú hegyek között fekszik Jajdon, a nevében is fájdalmas város. Egy asszony minden éjjel köveket gyűjt kosarába, és a kútba önti súlyos terhét. Vállát, kezét sebek borítják, de a már régen kiszáradt kút egyre követeli az áldozatot. Ilka csak akkor nyugodhat meg, ha sikerül teljesen betemetnie a tátongó mélységet, és vele együtt az egész múltat: szüleinek korai halálát, a város minden lakója iránt érzett ellenszenvét, és a környezetében szokatlan és titkos kapcsolatát egy nála jóval szegényebb, családos férfival. Ilka sajátos vezeklése mégsem hoz feloldozást: sorsa menthetetlenül tragédiába torkollik. A történet a huszadik század első felében, a nagy kivándorlások idején játszódik, és egy nem mindennapi bűntény mozgatja a főszereplőt – de mindenki lelkét elkövetett vagy elkövetni vélt, titkos bűnök mérgezik.
Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényének textológiai vizsgálata
Lényeges elem, hogy az elbeszélő arról a csaknem tíz esztendőről, amíg a lány kötelességtudóan, szorgalmasan, a hagyományokat követve gazdálkodik, az ún. narratív szünet keretében számol be. Azaz alig mond róla valamit, mintha e rendtartó magatartásról eleve el akarná terelni a figyelmet. Pedig ott van az a négy hónap is, az anyja, illetve Dénes halála között, amikor "már saját magától is rég elfogadta, hogy őt egy egrestelki ember öleli"; s amikor "életük legvalóságosabb együtt töltött óráinak" örülhetett. Ezt az összhangot töri meg Dénes váratlan kivándorlásának terve; a lélek összeomlása ekkortól kezd végzetessé válni. Hogy együtt éljenek, vállalva egymást, ezt egyikük szokásrendje, értékvilága sem engedte meg. Ekképp a tragikum: Dénes meggyilkolásának s a lány lelkének és tudatának története egyben "egy pusztuló család, néhány nemzedék, egy letűnt kor társadalmának története" is (Kulcsár Szabó Ernő). A regény fogadtatástörténetének újabb darabja Maszárovics Ágnesé, amely a különböző kiadások textológiai vizsgálatát végzi el.
Kő hull apadó kútba [nyári akció] - Szilágyi István | A legjobb könyvek egy helyen - Book.hu
A fejedelem alakjához hozzákapcsolódik az érték, pusztulás jelképe. ("fekete meg piros lovak vontatták a gyászhintót", - a fecskék az ártatlanságot jelentik. ), majd a gyászmenet (a közösségé) = haláltánc látomásaiban az egyetemes elvesztés. (Anyag emésztett temetési menetet). A fejedelem alakja nemesek a szereplők, főként a főszereplő tudatában jelenik meg, hanem a regényvirág konkrét tárgyi elmeként. Magának a képnek is ideje van. Szendy Ilka a fejedelem alakja révén visszamenekül a történelembe, az értékes időbe. Az önálltatás groteszk, hiszen a fejedelmet Ilka jelenében csak Gönczi Dénes helyettesithette. A kút, amelybe dobja Dénest, jelképe hagyományos idő jelkép, a világok közötti közlekedés jelképe (József és testvérei – népmesék). A kőhordás, a vezeklés szerepét tölti be, a bűnjel eltűntetési szándéka. Felszámolja a kutat és önmagát, és az időt. Faggyas, a tímárműhelyből elzavart és koldussá lett szolga felfedezi a titkot. Amint azt a feleség Mari is mutatja, elkezd érdeklődni.
Könyv: Kő hull apadó kútba (Szilágyi István)
Arról viszont többen értekeztek, hogy a szétszóródó személyiség epikai megjelenítése más elbeszélésmódot követel, mint a társadalmi-történelmi jelenségek szemléletessé tétele. Olasz Sándor a "látomásos képrendszer" megteremtését emelte ki, megkülönböztetve a metaforikus "nyelvműködést" a metonimikustól, a "klasszikus prózai közlésnek" az ok-okozatiság elvét követő formájától. Ezzel a kettősséggel a regény nyelve, stilisztikája éppúgy "meg van osztva", mint a főhős személyisége. Ilka szkizofréniájának kialakulása, főleg pedig elhatalmasodása az elemzők szinte egyöntetű véleménye szerint elválaszthatatlan társadalmi helyzetétől. Gróh Gáspár határozottan állítja, hogy a szeretők tragédiájában "valóban jelen van a társadalom". Sőt, a regény épp azt érzékelteti, hogy az individualizmus cselekedetei összefüggenek az "egészen durván banális társadalmi mozgásokkal, képletekkel". Ilkát az avuló régi rend nem tudja betörni, ám kitörni sem képes belőle. A családi örökség s a jajdoni rendi hierarchia annak a tímár mesterségnek a továbbvitelét kívánta volna meg, amelyről apja halálát követően Ilkának az anyjával együtt le kellett mondania; ezért a szőlőművelésben látva mindennapi megélhetésük forrását, egyben vagyonuk gyarapítását is.
Talán a Nők Lapjában (igen, sokszor jelennek meg ott figyelemfelkeltő, régi vagy kortárs irodalmi műveket népszerűsítő írások) olvastam Szilágyi István erdélyi író híres regényéről. Illett volna ismernem vagy legalább hallanom róla, de így az újdonság erejével hatott rám. És milyen mély benyomást keltett bennem! Olyan volt, mint egy népballada (mindig is szerettem ezt a műfajt); nyomasztó, tragikus, néha megmagyarázhatatlan, ezért kérdéseket felvető, sőt lelket gyötrő, (vér)nyomot hagyó… No de lássuk a sztorit, ami viszont egy krimire emlékeztet. Szendy Ilka, a nemesi származású, pártában maradt, már nem fiatal leány ül a varrógépe előtt jajdoni házában. Mögötte Gönczi Dénes holtteste az ágyban… Ugye ütős, drámai kezdet? És az író mesterien adagolja a feszültséget (ez most nagyon közhelyes mondat, bocsánat), alig tudtam kivárni, hogy kije volt Ilkának ez az Amerikába induló Dénes, és vajon miért ölte meg. Aztán ahogyan kibomlott a történet, egyre inkább emlékeztetett Arany János Ágnes asszony balladájára, ahol – mint tudjuk – a gyilkosságot elkövetett nő elméje megbomlik, megőrül, és ezért már nem is tudunk igazán haragudni rá - mint ahogyan Ilkára sem (pedig de gonosz, de őrült!
Szilágyi István: Kő hull apadó kútba (Magvető Könyvkiadó, 1980) - antikvarium.hu
- Szilágyi István: Kő hull apadó kútba | bookline
- Használt toyota avensis
- Szilágyi istván kő hull apadó kútba pdf document
- Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényének textológiai vizsgálata
- Könyv: Kő hull apadó kútba (Szilágyi István)
- Irodalom ∙ Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
- Könyv: Hollóidő (Szilágyi István)
Összefoglaló Komor, baljós hangulatú hegyek között fekszik Jajdon, a nevében is fájdalmas város. Egy asszony minden éjjel köveket gyűjt kosarába, és a kútba önti súlyos terhét. Vállát, kezét sebek borítják, de a már régen kiszáradt kút egyre követeli az áldozatot. Ilka csak akkor nyugodhat meg, ha sikerül teljesen betemetnie a tátongó mélységet, és vele együtt az egész múltat: szüleinek korai halálát, a város minden lakója iránt érzett ellenszenvét, és a környezetében szokatlan és titkos kapcsolatát egy nála jóval szegényebb, családos férfival. Ilka sajátos vezeklése mégsem hoz feloldozást: sorsa menthetetlenül tragédiába torkollik. A történet a huszadik század első felében, a nagy kivándorlások idején játszódik, és egy nem mindennapi bűntény mozgatja a főszereplőt – de mindenki lelkét elkövetett vagy elkövetni vélt, titkos bűnök mérgezik. Feloldhatatlan ellentét van a jajdoni polgárok és a hegyeken élő parasztok között, mintha csak az Ókori spártaiak és "körüllakók" elevenednének meg Erdélyben.
