Pécs város közgyűlése felállított egy Színügyi Bizottságot, melynek feladata a színház építési telkének kijelölése volt, s választásuk a jelenlegi Színház térre esett, ahol abban az időben katonai csapatkórház állt. Ebben az időszakban kb. 1840-től épültek fel a város fontos intézményei, hivatalai, köz- és magáncélú lakóépületei, s Pécs mai arculatát zömében az akkor zajló építkezések következtében nyerte el. A Színügyi Bizottság elnökének az akkori polgármestert, Aidinger Jánost választották, aki megszavaztatta a megyei pótadó kivetését a színház költségeinek fedezésére. 1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal a közgyűlés által megszavazott 10. 000, - Ft-tal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő "színházi emberének" tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre.
Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam. " Sokszor ültem bent a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha rendezni fogom, és színházi rekord is születik majd ebből a rendezésemből. "Az a szerencsém, hogy olyan remek színészek játsszák, akik a barátaim is" – emeli ki Böhm György a szereplőgárdát: Fekete Gábor, Györfi Anna, Füsti Molnár Éva, Götz Attila, Takaró Kristóf, Stubendek Katalin, Urbán Tibor, Koncz Péter, Harka Máté, Tóth András Ernő, Stenczer Béla, Józsa Richárd, Rubind Péter. Kiemelt kép forrása: Pécsi Nemzeti Színház Levelezősként a jogi karon By Dölles Linda / 2020. 07. 04. Többféle ok miatt dönt az ember amellett, hogy a levelezős munkarendet választja.